Magyar  Civil  Portál


Magyar Civil Portál


Arról, hogy mit akarnak a listázott és a még nem listázott magyar civilek. Meg arról is amit nem. Arról, hogy miért, mire szervez mozgalmat a magyar civil. 

Mit akar a KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT CIVIL MOZGALOM

Mi a MAGYAR CIVIL VÁLASZTÁSI MOZGALOM célja?  

Mit szeretne elérni a MAGYAR CIVIL NYUGDÍJAS KÖZÖSSÉG

Mit mutat a MAGYAR CIVIL közvélemény-kutatása, tényleg legyőzhető a FIDESZ? 

Mi a célja a magyar civilek által elindított CIVILEK  EURÓPÁJA MOZGALOM-nak? 

Mit akar megvalósítani a MAGYAR CIVIL ORSZÁGÉPÍTŐ KÖZÖSSÉG?

A MAGYAR CIVIL MOZGALOM létrejöttében szerepe van a magyar civilekkel szembeni hangulatkeltésnek, a magyar civilek listázásának. A hatalom igénye szerinti alattvalói viszonyulás helyett a változás iránti igény felerősödése és a változáshoz vezető új utak, új megoldások keresése lett a jellemző a magyar civilek világában. 2018-ban a választók szavazataiért induló MAGYAR CIVIL VÁLASZTÁSI MOZGALOM üzenete: EGY ÉLETED VAN ÉS EGY SZAVAZATOD! ARRA SZAVAZZ, AKI JOBBÁ TEHETI AZ ÉLETED! ÁLLJ KI MAGADÉRT!  AMI NEKED JÁR, NE MÁS TEGYE ZSEBRE! 

A magyar civilek olyan országot akarnak, ahol több a szabadság mint a kényszer és több a jó mint a rossz. Ahol van hitele a szónak, ahol a JOBBAN TELJESÍTÜNK,  JOBBAN ÉLÜNK, nem csupán propaganda, hanem megélhető valós állapot. Ahol a hatalom nem stadionokra és vezetők kedvteléseire költi a közpénzt, hanem gyógyításra és oktatásra.

A MAGYAR CIVIL PORTÁL küldetése, hogy megmutassa: mit gondolnak a magyar civilek arról ami van és mit szeretnének helyette. A MAGYAR CIVIL PORTÁL virtuális találkozási pont. Másrészt kiindulópont a magyar civilek mozgalmai és közösségei számára.

  • CIVIL2  ALOLDAL :  KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT!
  • KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT!


    A 2010 óta bekövetkezett változások mutatják milyen lett az új Magyarország. A magyar társadalom ugyan elégedetlen volt a 2010 előtt létező állapotokkal, de a kétharmaddal sem adott felhatalmazást a gazdasági és társadalmi rendszer ilyen mértékű átszabására.

    A 2010-ben hatalomra került politikai elit mindent elvet, ami a fejlett világban cél és a fejlett gazdaság vagy a jóléti társadalom működésében fontos illetve meghatározó.

    A demokratikus értékrend, az egyenlő elbánás elve, az arányosság már csupán orbáni mértékben érvényesülhet Magyarországon. A keleti nyitás nem csupán irányváltást jelez, de annak tagadását is, ami a fejlett nyugathoz kötött bennünket.

    Új értékrend érvényesül, új társadalom- és gazdaságformáló nézetek, új elvek és víziók mentén alakulnak a működés új rendjét formáló szabályok. Az Európai Unióban Magyarország az egyedüli tagállam, ahol nem az európai értékrend alapján álló demokratikus jóléti rendszer építése a cél, hanem egy merőben új vízió, az illiberális munkalapú rendszer megvalósítása.

    A magyar gazdaság húzó ágazata nem a termelés vagy szolgáltatás lett, hanem a kommunikáció, ami komoly sikerként tudja eladni azt ami valójában nincs. A hatalom kommunikációs gyára elszakítja az embereket a valóságtól.

    A rendszerváltást követően a politikai erők között talán egy dologban volt egyetértés. Abban, hogy a fejlett nyugati világhoz akarunk tartozni, a mintát számunkra a fejlett nyugati országok jelentik.  A 2010-ben hatalomba került politikai elit felrúgta ezt a konszenzust, új célok, új víziók lettek. A nyugathoz való tartozás hangsúlyozása helyett már a függetlenségért folytatott harc a téma és az új irány kelet lett.

    A magyar politika nem tud kikeveredni a harcból és a Magyarország számára a Marshall-segélynél nagyobb mértékű uniós támogatást folyósító Európai Unió is az ellenséges oldalra került. Ebből az lett, hogy még ugyan beszélnek velünk, ha muszáj, de már igazán nem tekintenek bennünket közéjük tartozónak.

    Magyarország újra sodródik, a biztosat feladva új kapaszkodót keres. A baj ezzel az, hogy a sodródás a nyomorzónába viheti az országot és akkor majd generációk küzdelme kell hozzá, hogy kikerüljünk a szegénysorról.

    A magyarok kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok. Egy szűk hatalmi csoport már leplezetlenül a sajátjának tekinti Magyarországot, sajátjaként bánik az ország adta lehetőségekkel és az ország javaival. Ne tűrjük tovább! Kérjük vissza Magyarországot!

    A magyar civilek  KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT mozgalma egységbe szólítja  a civileket, azzal a felhívással, hogy 2018-ban szavazatainkkal vegyük vissza azt ami a miénk és nem a kiváltságosoké! Vegyük vissza a jussunkat!

    KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT!


    MUNKAALAPÚ RENDSZER

    Az Európai Unióban Magyarország az egyedüli tagállam, ahol nem az európai értékrend alapján álló jóléti rendszer építése a cél, hanem egy merőben új vízió, az illiberális munkalapú rendszer megvalósítása.

    A 2010 óta hatalmon lévő politikai elit szerint szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel, mert a liberális állam - a 2010 előtti magyar példa alapján látható - nem képes megvédeni a közösségi vagyont és az országot az eladósodottságtól.

    Túl kell lépni a Nyugat másolásán, mert a nyugati fejlett országokban létező jóléti állam és társadalmi rendszer kimerítette tartalékait és sikertelenségre van ítélve.

    2010 óta Magyarország nem jóléti - bár előtte se volt, ám célként létezett -, hanem munkaalapú állam, ahol a kormány célja a teljes foglalkoztatottság elérése.

    Azt, hogy mi is a munkaalapú állam, a munkaalapú társadalom nem lehet definiálni, de ha látják felismerik és egyik fontos jellemzője, hogy nem fizet segélyt, ha az állampolgárok nem nyújtanak érte valamit. Az erre született megoldást közmunkának nevezik.

     

    JÓLÉT HELYETT MUNKA 

    Magyarországon a munkaalapú gazdaság egyet jelenthet azzal, hogy véglegesen lemondunk a jóléti társadalomról és az ehhez szükséges teljesítményt biztosító gazdaság megteremtéséről.

    Véglegesen elfogadjuk a sokak számára a nyomorhoz közeli vagy azt nem sokkal meghaladó életszínvonalat biztosító bérek fennmaradását. Ugyanis a munkaalapú gazdaság működésének alapvető szabálya a bérek lehető legalacsonyabb szinten tartása, csak így hozható termelés és bérmunka az országba.

    A munkaalapú gazdaság - nevezhetjük napszámos kapitalizmusnak is - az összeszerelő üzemekkel más gazdaságok kiszolgálója lesz és mint szerver gazdaság olyan szorosan kapcsolódik az országba termelést behozó cégekhez, hogy az ottani változásokat szinte direktben érezzük, fejlődésünk is az ottani fejlődés függvénye lesz, persze jóval alacsonyabb szinten.

    A magyar emberek munkaalapú rendszerrel szembeni ellenérzése nem a munkával szembeni ellenérzést jelenti. A magyar embereknek semmi bajuk a munkával. Többségük dolgos, igyekvő ember, de a jólétet mint célt nem hajlandók lecserélni a munkára.

    A munka mint fogalom nem alkalmas arra, hogy a társadalom számára cél legyen. A munka hasznos, értéket teremtő, jövedelemszerző tevékenység, de arra alkalmatlan, hogy az emberek életét meghatározó viszonyok, így például az életszínvonal és életminőség tekintetében cél lehessen.

    Azok az idők már elmúltak, amikor a politika célja a nyugati jólétet és a kapitalizmust elvető, felsőbbrendű célok megvalósításáért küzdő és dolgozó szocialista vagy kommunista embertípus kinevelése lehetett.

     

    REFORM VAGY KÍSÉRLET?

    A munkaalapú rendszer megvalósítását a kormány magyar reformnak mondja, mások pedig kísérletnek. Magyarország a laboratórium és a magyar nép a kísérlet alanya.

    A vitathatatlan eredmény: a szegények még szegényebbek, a gazdagok még gazdagabbak lettek. Az illiberális munkaalapú rendszer olyan vízió, aminek a részletei még nem lettek kibontva. Az eddig megismertekből az érzékelhető, hogy létezik a demokrácia alacsonyabb szintje és noha a média nagy része a hatalom kezében van, azért létezik szólásszabadság.

    Ami a munkaalapú rendszer fejlődéshez való viszonyát illeti, ellentmondásos a helyzet. Amikor a jövőkutatók a negyedik ipari forradalom kezdetén már sokadszor mondják, hogy a munkahelyek több mint fele az automatizálás, a robotizáció miatt meg fog szűnni, Magyarország akkor akar munkaalapú gazdaságot építeni és összeszerelő üzemeken alapuló ipart fejleszteni.

    Amikor a világ arra készül, hogy a szolgáltatás lesz a fő foglalkoztató ágazat, Magyarország a szolgáltatást mellőzve az iparban akar munkahelyeket teremteni, erre fordítva minden energiát és forrást.

    A magyar iskolákban pedig az informatika széleskörű alkalmazásának oktatása helyett heti 5 óra testnevelés és plusz énektanítás biztosítja a magyar fiatalok jövőre történő fizikális és mentális felkészítését.

    Ilyen jellegű és léptékű kísérlet - mint a munkaalapú rendszer bevezetése - Magyarországon akkor lehetne sikeres, ha találkozna a magyar társadalom igényeivel, elvárásaival és a magyar társadalmat alkotó magyar emberek egyéni szándékaival, elképzeléseivel.


     

    A munkaalapú illiberális képzelt fölénye 


    Lehet a munkaalapú gazdaság vízójáról ábrándozva nagy terveket szőni, hogy majd Magyarország lesz a térség termelési központja. Lehet hangzatos kijelentésekkel ízzitani a mélymagyar büszkeséget, hogy már mi adjuk a példát az összeomlása előtti állapotban a jólét romjain fetrengő nyugatnak. Mert ők a múlt, mi meg jövő. Már a mi térségünk lett Európa gazdasági fejlődésének motorja.

    De amikor a hanyatló, önmagába roskadó nyugat nem utalja a magyar gazdaságot infúzió módjára stabilizáló uniós támogatást, akkor jön a kijózanodás és annak pánikszerű felismerése, hogy munkaalapú illiberális erkölcsi és gazdasági fölénye inkább még csak szavakban létezik. Uniós támogatás nélkül padlót fognánk. Persze ezért is nyilván Brüsszel a hibás.

     

    MAGYAR LIBERALIZMUS 


    Létezik magyar liberalizmus.

    Létezik egyszerű, tiszta magyar liberalizmus, melynek köre és tartalma támadhatatlan.

    A B-modell szerinti 5 főszabadság:

    Szabadnak születni.
    Szabadon élni.
    Szabadon cselekedni.
    Szabadon szólni.
    Szabadon választani.

     

    HITELES  TÁJÉKOZTATÁST! 


    A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK! című kék színű propaganda füzet Jól teljesít a gazdaság témájú fejezetében szó szerint ez olvasható: " A Munkahelyvédelmi Akcióterv eredményeként ma már közel 4,3 millió fő dolgozik ..."   Ebből világosan látszik, hogy a magyar kormány munkahelyvédelmi akciótervének eredményeként van munkahelye a Londonban dolgozó magyar altatóorvosnak, az Amszterdamban a bájait áruló nyírségi örömlánynak és annak a
    többi 1 millió külföldön dolgozó magyarnak is, akiket beleszámítanak  a 4,3 millió fő foglalkoztatottba.  Ugyanis aki külföldön dolgozik, de a háztartása Magyarországon van, az a statisztika szerint hazai foglalkoztatottnak számít.  Így csökkenti a magyar munkanélküliséget a Berlinben, Londonban mosogató, takarító fiatalok ottani munkahelye, nem is beszélve az  Amszterdamban és másutt a bájaikat áruló magyar örömlányok sajátos külföldi foglalkozásának magyar munkahelyként való beszámításáról.

    Nyilvánvalóan nem igaz, hogy a kormány akcióterve révén nyílt lehetősége a borsodi örömlányoknak a hamburgi vagy berlini prostitúcióra. De ha ez nem igaz, akkor mi igaz? Mi igaz a gazdasági növekedés és a  foglalkoztatás adataiból? Ha ez  amit a kék propaganda füzetben olvashatunk nem igaz, akkor mi igaz azokból az érvekből, adatokból, amelyek   A MŰKÖDNEK A MAGYAR REFORMOK és a Jobban teljesítünk szlogenek igazolására  szolgálnak?

    A miniszterelnök évértékelő beszédében, de más beszédében is mérföldkőnek nevezte, hogy ma már 4,2 millió, sőt közel 4,3 millió munkavállaló fizet jövedelemadót Magyarországon. Pozitívumként említve azt is, hogy több mint 4,3 millió munkavállalónak csökkent a jövedelemadója 16 %-ról 15 %-ra.

    Ha ez lenne a helyzet tényleg örülhetnénk neki, de ennél sokkal rosszabbul állunk. A tények mondanak ellent a miniszterelnöknek. Aki külföldön dolgozik, legyen 1 millió vagy csak 600 ezer fő, nem fizet adót Magyarországon, nem fizet járulékot Magyarországon és mivel nem itt él, nem itt fogyaszt, a fogyasztási adójával se gyarapítja a magyar költségvetést. Aki külföldön dolgozik annak az adója nem csökkenhetett 16 %-ról 15 %-ra, mint azt a miniszterelnök hangoztatta beszédében. De ha ez nem igaz, akkor mi igaz? Mi igaz a magyar gazdaság helyzetét jellemző adatokból?  Mi igaz a mindent beterítő propaganda által emlegetett sikerekből?

    Akkor hogyan is állunk a hiteles tájékoztatással?


    ADÓKULCSOK


    A jövedelemadó mértéke láthatóan összefügg az életszínvonallal. Ahol magas az életszínvonal ott magas a jövedelemadó felső kulcsa és a megélhetési jövedelem adómentes.

    Amikor a politika állást foglal az adórendszer kérdésében, akkor egyben állást foglal az elérhető életszínvonal, a megvalósítható életminőség kérdésében is. Európában, de az egész világon, ahol jólét van ott magas felső szja-kulcsot alkalmaznak. Ahol alacsony a jövedelemadó felső kulcsa vagy egykulcsos alacsony jövedelemadó van ott alacsony az életszínvonal és nem is várható annak javulása. Ez alóli kivétel eddig nem ismert.

    Magyarországon 300 %-os béremelésre lenne szükség, hogy utolérjük az osztrákokét és  200 %-os béremelés kellene, hogy megközelítsük az uniós átlagot.

    Magyarország az említett szabály alapján viszont a 2016-tól érvényes 15 %-os adókulccsal nem az osztrák inkább a bolgár bérekhez fog közelíteni.

    Felső szja-kulcsok Európában:

    Svédország     56,6 %
    Dánia              55,56 %
    Hollandia         52 %
    Spanyolország   52 %
    Finnország       51,13 %
    Belgium            50 %
    Ausztria            50 %
    Norvégia           47,8 %
    Izland                46,22 %
    Németország     45 %
    Franciaország   45 %
    Olaszország      43 %
    Görögország     42 %

    Málta                 35 %
    Törökország      35 %
    Lengyelország   32 %
    Csehország        22 %
    Észtország          21 %

    Szlovákia            19 %
    Ukrajna               17 %
    Románia             16 %
    Magyarország     15 %
    Szerbia                15 %
    Oroszország        13 %
    Fehéroroszország  12 %
    Bulgária                10 %
    Bosznia-Hercegovina   10 %
    Macedónia           10 %
    Albánia                 10 %
    Kazahsztán           10 %

     

    TÁMOGATÁST KÉRÜNK 


    Támogatást kérünk a MAGYAR CIVIL PORTÁL működtetéséhez cégektől, vállalkozásoktól, magánszemélyektől, mindazoktól, akik így tudják, így akarják segíteni a civilek ügyét.

    A támogatást az alábbi számlaszámra lehet utalni:

    Számlaszám: 10700024-49737509-55000000
    Barion Payment Zrt.
                                              
    Közlemény:  042 560 050

    Kérjük, hogy utaláskor a közlemény rovatba feltétlenül írják be a fenti  9  számot, különben támogatása nem jut célba.

    A közlemény rovatba feltétlenül beírandó 9 szám:   042 560 050

    A MAGYAR CIVIL PORTÁL  egyrészt küldetésének tekinti, hogy bemutassa, mit gondolnak a civilek a jelenlegi magyar valóságról és mit akarnak helyette, másrészt küldetésének tartja azt is, hogy új magyar civil mozgalmak és közösségek létrejöttét segítő kiindulópont legyen.

    A MAGYAR CIVIL PORTÁL szeretne támogatásokból összegyűjteni egy 1000 fős mintán végzendő közvélemény-kutatáshoz szükséges összeget, hogy a MAGYAR CIVIL által összeállított kérdések alapján készüljön egy olyan kutatás, ami hiteles képet mutathat a tényleges magyarországi választói viszonyulásokról.

    A MAGYAR CIVIL PORTÁL szeretne támogatásokból összegyűjteni 1000 db papírszatyor, papírtáska megrendeléséhez szükséges összeget. Ez egy kísérlet lenne annak tesztelésére, hogy egy ilyen papírszatyor, papírtáska milyen mértékben és hatékonysággal képes plakáthelyként funkcionálni. Azoknak a szervezeteknek, akiknek nem telik plakáthelyre - akik nem jutnak plakáthelyekhez - alternatív megoldást kell találni arra, hogy plakátjaikat valamilyen felületen, lehetőség szerint sokak által látható módon - akár ilyen egyedi megoldásokkal - juttassák el üzeneteiket a választókhoz.

    A támogatással kapcsolatos egyeztetés, céges és vállalkozói támogatásokkal kapcsolatos egyeztetés: Email: civil1@indamail.hu