Magyar  Civil  Portál


Magyar Civil Portál


Arról, hogy mit akarnak a listázott és a még nem listázott magyar civilek. Meg arról is amit nem. Arról, hogy miért, mire szervez mozgalmat a magyar civil. 

Mit akar a KÉRJÜK VISSZA MAGYARORSZÁGOT CIVIL MOZGALOM

Mi a MAGYAR CIVIL VÁLASZTÁSI MOZGALOM célja?  

Mit szeretne elérni a MAGYAR CIVIL NYUGDÍJAS KÖZÖSSÉG

Mit mutat a MAGYAR CIVIL közvélemény-kutatása, tényleg legyőzhető a FIDESZ? 

Mi a célja a magyar civilek által elindított CIVILEK  EURÓPÁJA MOZGALOM-nak? 

Mit akar megvalósítani a MAGYAR CIVIL ORSZÁGÉPÍTŐ KÖZÖSSÉG?


A MAGYAR CIVIL MOZGALOM létrejöttében szerepe van a magyar civilekkel szembeni hangulatkeltésnek, a magyar civilek listázásának. A hatalom igénye szerinti alattvalói viszonyulás helyett a változás iránti igény felerősödése és a változáshoz vezető új utak, új megoldások keresése lett a jellemző a magyar civilek világában. 2018-ban a választók szavazataiért induló MAGYAR CIVIL VÁLASZTÁSI MOZGALOM üzenete: EGY ÉLETED VAN ÉS EGY SZAVAZATOD! ARRA SZAVAZZ, AKI JOBBÁ TEHETI AZ ÉLETED! ÁLLJ KI MAGADÉRT!  AMI NEKED JÁR, NE MÁS TEGYE ZSEBRE! 


A magyar civilek olyan országot akarnak, ahol több a szabadság mint a kényszer és több a jó mint a rossz. Ahol van hitele a szónak, ahol a JOBBAN TELJESÍTÜNK,  JOBBAN ÉLÜNK, nem csupán propaganda, hanem megélhető valós állapot. Ahol a hatalom nem stadionokra és vezetők kedvteléseire költi a közpénzt, hanem gyógyításra és oktatásra.

A MAGYAR CIVIL PORTÁL küldetése, hogy megmutassa: mit gondolnak a magyar civilek arról ami van és mit szeretnének helyette. A MAGYAR CIVIL PORTÁL virtuális találkozási pont. Másrészt kiindulópont a magyar civilek mozgalmai és közösségei számára.

  • CIVIL1 ALOLDAL
  • HITÉT VESZTETT ORSZÁG 

    A magyar emberek hitét, bizalmát és már a türelmét is felemésztette rendszerváltás óta eltelt 26 év.

    Az embereknek végképp elegük lett a nyomorgásból, létbizonytalanságból, egy jóval biztonságosabb, kiszámíthatóbb életet, egy jobb életet szeretnének.

    A magyar emberek számára a saját sorsuk alakulása a fontos, az, hogy van-e állásuk, tudják-e fizetni a csekkeket, futja-e a rezsire, élelmiszerre, ruhára és főként a gyerekek ellátására.

    Ha itthon nem nyílik erre mód, akkor elhagyják az országot, mint tették ezt a hazautalt pénz mértékéből következtethetően már több mint 1 millióan.

    Ha rövid idő alatt nem változik a helyzet, nem válik láthatóvá egy gyors javulást hozó perspektíva, akkor kiüresedik az ország, a munkaképes magyarok jelentős része külföldön keresi boldogulását, de ami ennél is nagyobb baj, nem is tervezi hazatérését.

    MIT AKARNAK A MAGYAR EMBEREK?

    A magyar emberek nem akarnak sokat, csupán normális életet. Nem kell külön definiálni mi értendő ez alatt, hiszen 26 éve ezt ígéri a politika. Keveseknek teljesült, a többségnek csak ígéret maradt. Ezért tartják a magyarok eldobható 26 évnek a rendszerváltás óta eltelt időt.

    Mit akarnak a magyar emberek? Azt akarják, ha annyit dolgoznak mint nyugaton, akkor annyi bért kapjanak érte és úgy élhessenek mint nyugaton. Ha nyugaton adómentes a megélhetéshez szükséges jövedelem, akkor itt is az legyen.

    Az egyszerű dolgos magyart nem érdekli az ideológia, a keleti nyitás, a munka fétise, nem hatnak rá a fennkölt szólamok. Egyszerűen jólétben szeretne élni és azt akarja, hogy fizessék meg a munkáját, ne szedjék el tőle ami az övé 46-féle új adóval, hogy majd stadiont építenek neki.

    Mit akarnak a magyar emberek?  Azt, hogy aki rendesen dolgozik, annak ne legyen gond a megélhetés, egy ruhadarab megvásárlása, vagy az, hogy hétvégén vendéglőbe mehessen a család és élvezhesse az élet apró örömeit. Egyszerű, teljesíthető vágyak, igények.

    Ahhoz, hogy ezt elérjük megvan a fedezet, sőt az erre valónál jóval nagyobb összegű uniós támogatás. Az osztrákok ennél kevesebb pénzből pár év alatt virágzó gazdaságot ás jólétet teremtettek.

    Legalább addig kellene eljutni, hogy legyen egy olyan program, amely bemutatja azt a fejlődési utat, fejlődési pályát, ami a magyar emberek igénye és vágyai szerinti jövőbe vezet.

    Európa egyik legszegényebb országa lettünk


    Évek óta óta halljuk, hogy jobban teljesítünk! Majd megfejelték azzal a kormányzati propagandával, hogy Magyarország erősödik.
    A józan ítélőképesség ugyan rendre jelezte a problémákat, hogy ez így nem igaz, hiszen a gazdaság messze nincs olyan jó állapotban mint a propaganda hirdeti, az egészségügy romokban, az oktatás szétesett, de arra nem számítottunk, hogy a 6 éve tartó töretlen fejlődés eredményeként Európa egyik legszegényebb országa lettünk.

    Akik régebben az itteni állapotokat és életszínvonalat irigyelték, azok már jóval leelőztek bennünket! Hogyan történhetett ez meg?

    A miniszterelnök beszédeiből megtudhattuk, hogy a csőd, a szakadék szélén tántorogtunk 2010-ben amikor ők átvették a kormányzást és azóta ők megmentettek bennünket. Most már minden jó, ugyan ez még nem a paradicsom, de már csak pár lépés kell hozzá. Csakhogy 2010-ben amikor átvették a kormányzást, még nem voltunk a legszegényebbek között! Akkor még nem volt itt ekkora nyomor és kilátástalanság!

    2010-ben még 3 ezer orvossal és 2 ezer nővérrel több volt itt itthon az egészségügyben és még nem ment külföldre dolgozni 1,355 millió magyar, akik azóta külföldön fizetnek adót és járulékot. 2010-ben még nem az utolsók, hanem az elsők között voltak a magyar diákok amikor PISA tesztet írtak. 2010-ben még sokkal jobb volt a magyar gazdaság versenyképessége. 2010-ben még nem mi voltunk Európában az elsők a kórházi fertőzések és a megfelelő ellátással kiküszöbölhető elhalálozás számát tekintve. De ugyanez igaz más mutatókban is.

     A statisztika szerint már minden környező országban jobban élnek nálunk, csak a balkáni övezet néhány országa tartja velünk csóróságban a lépést.  2010-ben még hasonló szinten voltunk a lengyelekkel és szlovákokkal. Mostanra az átlag szlovák és az átlag lengyel már kétszer olyan gazdag mint az átlag magyar.
    A magyarországi nyugdíjemelés és béremelés azt mutatja, hogy a magyar gazdaság a térség leggyengébb gazdasága.

    Romániában 1 év alatt 13,2 %-al nőttek a bérek és 4 éve folyamatosan 5 % fölötti nyugdíjemelés van náluk. 2017-ben 5,8 % emelést kapnak a román nyugdíjasok, úgy, hogy nincs infláció, mert  ott a béremelés 50 %-val is emelik a nyugdíjakat.

    Magyarországon a tervezett 0,9 %-ról módosította a  kormány 1,6 %-ra a nyugdíjemelést, megtoldva azt kegyes adományként egy 10 ezer forintos utalvánnyal. A lengyelek is jóval bőkezübbek a nyugdíjasaikkal. Náluk a legkisebb nyugdíj összegét 73 ezer forintra emelték, annyira, amennyi nálunk a minimálbér nettó összege. Nálunk a nyugdíj legkisebb összege maradt 28.500.- forint.

    Ha  a magyar gazdaság is képes lenne úgy teljesíteni mint a lengyel  vagy román gazdaság, a csehekről, szlovákokról nem is beszélve, akkor itt is olyan magas béremelés és nyugdíjemelés lehetne mint a lengyeleknél és a románoknál. De a kérdés már nem is az, hogy miért a magyar gazdaság a térség leggyengébb gazdasága, miért csak ilyen szégyenteljesen alacsony nyugdíjemelésre futja, hanem már igazából az, hogy hogyan lehetne ebből kikeveredni? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy folytatódjon a lecsúszás, az elszegényedés?

     

    A magyar vidék egyik fő jövedelemforrása a külföldi prostitúció lett

    Azt mondják, hogy közel 1 millió munkahelyet teremtettek, de nem látni, hogy hol. Mert vidéken nem nőtt a munkahelyek száma, pedig ott lenne igazán szükség rá.  A magyar vidéket meghatározóan a prostitúció tartja el. Hamburgban és a kisebb kikötő városokban, de Berlinben is a prostituáltak kétharmada magyar. Főként Borsodból, Nyírségből, de alföldi és dunántúli településekről is sokan mennek ki Németországba, Svájcba, Hollandiába, más nyugati országokba, hogy ott árulják a testüket, mert csak ebből lehet pénzt teremteni a megélhetéshez. Vidéken nincs munkahely, segélyt már nem adnak. Aki nem akar éhen halni annak lépni kell. Lehet választani, prostitúció külföldön vagy közmunka.

    Ami lényeges különbség, hogy a prostitúció folyamatos jövedelmet biztosít, közmunka meg csak pár hónapon keresztül van. A prostitúcióval keresett pénzt utalják haza külföldről, hogy az itthon lévőknek legyen miből megélni. Ilyen lett a kereszténységre épülő illiberális munkaalapú rendszer vidéki modellje.

    Becslések szerint több százezer magyar prostituált dolgozók külföldön, hogy a megélhetéshez szükséges jövedelmet  biztosítsa itthon lévő családjának. Ők a statisztika szerint magyarországi foglalkoztatottnak számítanak, mert aki külföldön dolgozik, de a háztartása Magyarországon van, az a statisztika szerint hazai foglalkoztatottnak számít. Így jön ki az, hogy már 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon. Feltételezve, hogy a Londonban dolgozó magyar altatóorvosnak, a Berlinben mosogató magyar bölcsésznek, a Hamburgban a bájait áruló nyírségi örömlánynak és a többi külföldön dolgozó magyarnak Magyarországon van háztartása, a statisztika szerint ők magyarországi foglalkoztatottak. Ugyan nem fizetnek adót és járulékot Magyarországon, de a statisztikában magyarországi foglalkoztatottként tartják őket nyilván.

    A valóságot ilyen módon elferdítve lehet állítani ünnepi beszédekben, hogy közel 1 millió munkahely jött létre Magyarországon, és már 4,4 millióan dolgoznak.

     

    ITT TARTUNK...

    A környező országok már mind dinamikusan fejlődnek, mi meg csak a propaganda szintjén. Szinte mindenben utolsók vagyunk. Felforgatták az oktatást, már a PISA-teszten is utolsók lettünk. Utolsók vagyunk az egészségügyben, nálunk jut a legkevesebb orvos 10 ezer betegre a térségben.  Ausztriában 2-szer annyi orvos jut 10 ezer betegre, de Csehországban is 1,5-ször annyi.  Nálunk a legmagasabb a kórházi fertőzések száma, ami az utóbbi idő sokat tárgyalt témája is volt. Szinte mindenki leelőz, beelőz bennünket szinte minden téren, mi meg ahelyett, hogy összekapnánk magunkat, csak azt mantrázzuk, hogy jobban teljesítünk és az elmúltnyolcév, a Gyurcsány és Soros, na meg a migránsok.

    Mindenki teszi a dolgát a környékünkön, lép előre, mi meg ideologizálunk, hogy itt a jövő, itt van nálunk a fejlődés motorja és a mi új rendszerünk a munkaalapú illiberális az ami majd a hanyatló, önmaga romjain kimúló jóléti rendszert felváltja. A nép meg elhiszi ezt a nagy kamuzást, vörösre tapsolja a tenyerét, a nagy semmit éltetve. Akiben meg van józanság és nem a kedvezményezettek körébe tartozik, az elhúz nyugatra és vissza se néz, nem, hogy visszajönne. Itt tartunk. Éljenezzük a jobban teljesítő magunkat, a vezetésünket, a fejlődés meg mint a szélvész elhúz mellettünk. És ennek folytatására szavazzunk majd 2018-ban?

    Szinte minden viszonylatban romlott a helyzetünk. Ami talán a legsúlyosabb és mindenkit érintő probléma, a magyar egészségügy helyzete. A magyar egészségügy padlón van. Az orvosi kamara szerint már ott tartunk, hogy csupán a beteg szerencséjén múlik, hogy megfelelő ellátást kap-e.

    A magyarokra az igazi veszélyt nem a migránsok, hanem a magyar egészségügy helyzete jelenti. A migránsokat egyébként is megállítja a kerítés. Több mint 400 orvos hiányzik a sürgősségi osztályokról, onnan, ahol számos esetben a gyors orvosi segítségen múlik, hogy a beteg életben marad vagy sem. Különböző tudósításokból szinte naponta halljuk, olvassuk, hogy van ahol 60 betegre egy orvos jut, elgyötört, ingerült orvosok, ápolók rohangálnak a betegek között.

    Még egy évvel ezelőtt is lehetett volna javítani a helyzeten, de letagadták a valós állapotokat, sőt javuló helyzetről beszéltek. A kormány számára az egészségügy század rangú kérdés a stadionokhoz, az olimpiához vagy a kvóta népszavazáshoz képest. Pénz bőven lenne rá, hiszen az elmúlt években legalább ötször akkora plusz bevétele képződött a költségvetésnek, amiből az egészségügy rendbe tehető lenne.

    Egyetlen példa jól jellemzi az egészségügy jelenlegi állapotát. És nem is arról érdemes szót ejteni, amikor a nyugdíjas önmaga operálta ki a vérrögöt a lábából, hogy életben maradjon, mert ha kivárja amikor a kórházi műtétre sor kerül, azt nem érte volna meg. A jelzett példa azt mutatja, hogyan omlik össze egy nagy budapesti kórház sürgősségi ellátása, amikor az időjárás váratlant húz és jégpáncél borítja be az utakat. Egy 39 éves férfi, aki elcsúszott és kifordult a bokája, 57 órát várt a szükséges műtétre,  de nem volt elég orvos, és amikor nem bírta tovább, megszervezte, hogy saját pénzén elvigyék egy vidéki kórházba, ahol volt orvos, aki elvállalta a műtétet.

    KI MENJEN? ŐK VAGY MI? 


    Az már jó ideje látható, hogy Orbán illiberális munkaalapú rendszere nem képes többre. Orbán rendszeréből nem hozható ki több ennél a rossz életszínvonalnál, mert az adórendszer, az elvonások, a szabályozás, az egész rendszer erre van beállítva. Ugyanakkor egyre többen mondják, hogy ami itt van az nem mehet így tovább! Változás kell, mert ez nem vezet sehova. Az nem lehet, hogy nincs alternatíva, nincs program, ami jobbat hozna Magyarországnak és a magyar embereknek. Sokáig nem lehet hazudni, hogy minden jobb lett, amikor a valóság ennek az ellenkezője. Hiába az utcát ellepő, a rádióból, televízióból ömlő propaganda, hogy sikerország lettünk, hogy évről évre magunkat múljuk felül, ez semmit nem változtat a létező nyomoron, a megélt szegénységen, a komor tekintetekben megbúvó kilátástalanságon. 

    Orbán kormányzásának 6 éve alatt a magyar gazdaság a térség talán leggyengébb gazdasága lett. Versenyképességben és szinte mindenben az utolsók vagyunk a térségben. Nem futja rendes béremelésre, rendes nyugdíjemelésre. magyarok egy jobb életet, egy normális életet és persze magasabb béreket, magasabb nyugdíjat szeretnének. Legalább olyan javulás legyen nálunk is mint a szomszédos volt szocialista országokban. De kiszámítható, hogy Orbán rendszeréből nem hozható ki több ennél a nyomorgós életszínvonalnál, mert a rendszer erre van beállítva. Ezzel a rendszerrel, ezzel a kormánnyal sem a közeli, sem a távoli jövőben nem lesz jobb élet Magyarországon.

    Ahhoz, hogy a magyar emberek által elvárt javulás legyen, rendszert és kormányt kellene váltani. Az pedig politikai inkorrektség, hogy a kormány még azt se adja oda az embereknek, ami járna nekik, mert az is más zsebébe kerül. 

    Sok pénz megy el korrupcióra és fényűzésre. Kisvasút, a lovagkor hangulatát idéző fényűző vár, egyes szobáiban aranyszálakkal átszőtt selyem falikárpittal, a modern kor idején az arénákat jelentő stadionok, na meg az olimpia, aminek rendezése a sokkal nagyobb gazdasági teljesítményre képes országok esetében is komoly veszteségeket és gazdasági problémákat okozott. A magyar emberek viszont azt szeretnék, hogy megkapják azt ami jár, ne épüljön fideszes vezetők háza mellé stadion, ne építsenek belőle piramist és más jellegű emlékműveket, melyek majd a távoli jövőben a jelenlegi vezetők államférfiúi nagyságát hirdethetik.

    Ahhoz, hogy itt jobb világ legyen, magasabb bérek és nyugdíjak legyenek jól kellene felhasználni az uniós támogatást. Úgy mint ahogyan az osztrákok tették a Marshall-segéllyel. Ők csak olyan területre fektettek be, ahonnan reálisan várható volt a megtérülés, mert tudták, hogy ez egyszeri lehetőség, ebből kell megcsinálni a jövőt. Ahova pénzt adnak ott a betett pénz legalább  kétszeresét kitevő plusz bevételnek kell keletkezni, mert csak így éri meg. Nálunk meg  csak szétszórják az uniós pénzt a vakvilágba illetve baráti körben.  Itt nincs olyan szabály, hogy megtérülés legyen, hogy kétszeres megtérülés legyen. Amikor pálinka kóstoló terem kialakítására adnak 100 millió forintot az egyszerre vicces és siralmas. Abból sose lesz gazdasági növekedés.

    A 2018-as választáson két nagy téma lesz, amiről majd vita folyik és ez befolyásolhatja a szavazást is. Az egyik téma az, hogy mitől lehet jobb és mikor, mert látható, hogy ennél többre nem képes Orbán illiberális munkaalapú rendszere? Van-e valamelyik, pártnak alternatív programja és az mit ígér a választóknak? A másik, még nagyobb figyelmet vonzó téma, hogy kié lehet a költségvetésben lévő 2000 milliárd forint plusz pénz? A magyar embereké, úgy, hogy abból jelentős nyugdíjemelés és béremelés legyen adócsökkentéssel vagy további stadionok épüljenek belőle, olimpiára költse a fideszes kormány és fényűző luxus beruházásokra? 2018-ban dönthetnek a választók, hogy a költségvetésben lévő igen jelentős plusz pénzből különböző sportesemények, külföldi focicsapatok finanszírozása történjen vagy azt a magyar egészségügy rendbe tételére kell fordítani.

    A magyar egészségügy fele annyi CT és MR készülékkel rendelkezik ugyanannyi betegszámra viszonyítva mint a fejlett európai országok vagy pl. Csehország.  A kormány 60 milliárd forintot adott a Vajdaságnak, 50 milliárd forintot szlovéniai hajókikötő építésére, ahelyett, hogy ezt vagy pl. az olimpiai előkészületre juttatott pénzt az egészségügy kapta volna CT, MR és hasonló készülékek vásárlására.

    2018-ban eldönthető, hogy mi fontosabb a magyar társadalomnak, az üresen kongó drága stadionok építése és fenntartása vagy a normális betegellátás feltételeinek megteremtése, a kórházi várólisták csökkentése. 

    2018-ban eldönthető, hogy ki menjen! ŐK vagy mi?

     

    NER - EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KIREKESZTÉS


    Sokakban - főként az idősek közül - rossz érzést hívott elő a nemzeti együttműködés rendszerének túláradó reklámozása, mivel találkoztak már hasonlóval. De az nem bizalmat, inkább félelmet gerjesztett. Amikor a hatalom szólít együttműködésre, abban meglapul a kirekesztés lehetősége is. Mert ha nincs együttmüködés, abból kirekesztés lehet. Kirekesztés az adódó lehetőségekből, kirekesztés az előrelépésből, a jó álláshoz jutásból, a vállalkozói megrendelésekből.

    Ami a magyar múltban és jelenben biztosan közös, az a félelem gerjesztése és a félelem fenntartása iránti ellenérzés és gyűlölet. Van akinek nem tetszik a rendszer amit a politika a nyakába sóz, de ettől még békés, normális életet akar élni.

    A magyarok többsége nem akar közös ellenséget, sőt, harcot se akar a hatalom által éppen kijelölt ellenséggel. Békességet, félelem nélküli életet akar, azt, hogy tehesse a dolgát, boldoguljon, gyarapodjon.

    Vannak idők, amikor összezártan kénytelen tűrni a kirekesztettek sokasága és csak gyűlik a feszültség. És amikor már nyitott a határ, akkor sokan nem tűrnek tovább. Pakolnak, hátrahagyva házat, hazát, és mennek az új világba, ahol olyan viszonyok között élhetnek, amire itthon is vágytak.

     

    TÁMOGATÁST KÉRÜNK 


    Támogatást kérünk a MAGYAR CIVIL PORTÁL működtetéséhez cégektől, vállalkozásoktól, magánszemélyektől, mindazoktól, akik így tudják, így akarják segíteni a civilek ügyét.

    A támogatást az alábbi számlaszámra lehet utalni:

    Számlaszám: 10700024-49737509-55000000
    Barion Payment Zrt.
                                              
    Közlemény:  042 560 050

    Kérjük, hogy utaláskor a közlemény rovatba feltétlenül írják be a fenti  9  számot, különben támogatása nem jut célba.

    A közlemény rovatba feltétlenül beírandó 9 szám:   042 560 050

    A MAGYAR CIVIL PORTÁL  egyrészt küldetésének tekinti, hogy bemutassa, mit gondolnak a civilek a jelenlegi magyar valóságról és mit akarnak helyette, másrészt küldetésének tartja azt is, hogy új magyar civil mozgalmak és közösségek létrejöttét segítő kiindulópont legyen.

    A MAGYAR CIVIL PORTÁL szeretne támogatásokból összegyűjteni egy 1000 fős mintán végzendő közvélemény-kutatáshoz szükséges összeget, hogy a MAGYAR CIVIL által összeállított kérdések alapján készüljön egy olyan kutatás, ami hiteles képet mutathat a tényleges magyarországi választói viszonyulásokról.

    A MAGYAR CIVIL PORTÁL szeretne támogatásokból összegyűjteni 1000 db papírszatyor, papírtáska megrendeléséhez szükséges összeget. Ez egy kísérlet lenne annak tesztelésére, hogy egy ilyen papírszatyor, papírtáska milyen mértékben és hatékonysággal képes plakáthelyként funkcionálni. Azoknak a szervezeteknek, akiknek nem telik plakáthelyre - akik nem jutnak plakáthelyekhez - alternatív megoldást kell találni arra, hogy plakátjaikat valamilyen felületen, lehetőség szerint sokak által látható módon - akár ilyen egyedi megoldásokkal - juttassák el üzeneteiket a választókhoz.

    A támogatással kapcsolatos egyeztetés, céges és vállalkozói támogatásokkal kapcsolatos egyeztetés: Email: civil1@indamail.hu